Galgóczi Dóra blogja

Ha a csend beszélni tudna…

2018/08/14. - írta: Galgóczi Dóra

Ismeritek ezt az LGT-dalt, ugye? Én nagyon szeretem – egyrészt a hangulata, másrészt a mondandója miatt. A belső csend fontosságáról szeretném most megosztani néhány gondolatomat.

csend.jpg

Könnyen megszokássá válik, hogy állandóan ingerek áramlanak felénk a külvilágból. Akkor is szól a tévé háttérzajként, ha azt sem tudjuk,  milyen műsort adnak. A számítógép bekapcsolva marad, olykor ránézünk főzés közben is. A metróban óriásplakát, muszáj ránézni, a plázában zene, nehogy unatkozzunk a pólóvásárlás közben. Ha egyszer csak minden fény és zaj elcsitulna, meg is lepődnénk – jé, mi történt? Furcsa érzés kerítene hatalmába, vajon kellemes, vagy szorongató?

Bizony, sokszor félünk magunkban lenni a gondolatainkkal. Mert netán olyanok is előtolakodnak, melyeket inkább elnyomnánk. Pedig hosszú távon nagyon is kifizetődő, ha kétszemközt vagyunk saját magunkkal. Legalább naponta néhány percre, hetente egy-egy órára. De nem csak gondolkodni szabad ilyenkor, sőt! Épp ellenkezőleg. Az évezredes múltra visszatekintő kínai filozófia is hangsúlyozza a wu wei, vagyis a nem cselekvés elvének fontosságát. Tanításaikban kiemelik, hogy ezt ne tévesszük össze a tétlenséggel, unalommal. Igaz, hogy látszólag nem tevékenykedünk, ám az elme és a lélek ilyenkor is dolgozik – csak másként, mint a megszokott aktivitásunk során. A gondolatok szabadon áramlanak, de egyiknél sem időzünk sokat. Ahelyett, hogy megpróbálnánk befolyásolni a körülményeket és változást indítani, megbízunk a természet rendjében és harmonikus kapcsolatot alakítunk ki a környező világgal.

Nekem sokszor a belső csend ideje alatt születnek válaszok a nagy kérdésekre. Hogy merre kéne tovább haladjak, akár a hivatás, akár a magánélet területén. Hogyan döntsek egy-egy helyzetben? Mert lehet információkat gyűjteni, mások tapasztalatait meghallgatni, de ha a záró akkord, a csendes időzés elmarad, akkor a káoszból sosem lesz rend.

A belső csend idején nem kell feltétlenül relaxálnod, meditálnod – ez most másról szól. Csak teremts kütyüktől és emberektől mentes környezetet, és keress egy hangulatos zugot akár a lakásban, akár a természetben. Eleinte talán furcsán érzed magad – ám nemsokára annyira megszereted ezt az időt, hogy nem is fogsz lemondani róla. A mostban létezel, minden sejteddel.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://noilelek.blog.hu/api/trackback/id/tr6014171315

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.