7 tévhit a megfázásról

Könnyebben leküzdöd a meghűlés tüneteit, ha elkerülöd a téves hiedelmeket.

Kétségtelen, hogy ősztől tavaszig a leggyakoribb betegség a megfázás. Azonban sok téves állítással találkozhatsz, melyek egyáltalán nem segítik elő a gyógyulásodat. Egy-egy tévhit mögött csupán féligazságok rejlenek. Igazodj el köztük, hogy megelőzd a bajt vagy gyorsabban leküzdhesd, ha mégis utolért.

Influenza-gyanú kizárva

Könnyen előfordulhat, hogy felsőlégúti panaszokat, enyhe hőemelkedést az influenza tüneteinek gondolnál. Megnyugodhatsz, hogy csak megfázásról van szó, ha nem tapasztalsz magas lázat, végtagfájdalmakat, hidegrázást. Az influenzára jellemző, hogy a panaszok gyorsan alakulnak ki, erőteljes levertséget okozva, és a betegség legalább 7-10 napig eltart. Nem minden esetben jár torokfájással, náthával, azonban előfordul, hogy gyomorfájás és hányinger is kíséri.

A megfázáshoz ezzel szemben szinte minden esetben torokkaparás, erőteljes orrfolyás, köhögés is kapcsolódik. Általában nem leszel lázas, és közérzeted sem romlik jelentősen. Néhány nap múlva meg is feledkezel róla. Mivel a két betegséget eltérő vírusok okozzák, az influenza elleni védőoltás nem jelent biztosítékot a megfázással szemben.

A hideg a hibás?

A vastag öltözék nem feltétlenül óv a megfázástól. Igaz ugyan, hogy a vírusok elsősorban ősszel és télen terjednek, ennek azonban az az oka, hogy ilyenkor jóval több időt töltesz zárt térben, esetleg olyan helyen, ahol tömeg vesz körül.

Önmagában tehát az alacsonyabb hőmérséklet nem okolható a meghűlésért. Azonban, ha jelentősen lehűl a testhőmérsékleted, ez valóban megterhelést jelent az immunrendszerednek, mely így nehezebben áll ellen a betolakodó kórokozóknak. A hideg hatására az apró vérerek összeszűkülnek, könnyebben kiszárad az orrod és a torkod, a nyálkahártyán könnyebben megtapadnak a vírusok. A hideg tehát közvetett hatásával fokozza a megfázás esélyét, de a fűtött szoba száraz levegője legalább annyira hibáztatható.

Segít-e a C-vitamin?

A jótanácsok közül biztosan első helyen szerepel, hogy megfázás esetén nagy dózisú C-vitamint fogyassz. Bár ez a tápanyag valóban erősíti immunrendszeredet, de nem feltétlenül van szükséged hatalmas adagokra.

A betegség kezdetén, néhány napon keresztül érdemes 500-1000 mg-ot szedned, azonban megelőzésre vagy hosszabb távon nem bizonyított ennek kedvező hatása. A megfigyelések szerint azoknál, akik sok húsételt, erősen feldolgozott táplálékot fogyasztanak, segít ez a módszer. Ellenben a vegetáriánusoknál nem feltétlenül válik be.

A folyamatos felszívódású C-vitamin ajánlott, ha egészséges vagy és ki szeretnéd egészíteni táplálkozásodat. Azonban a megfázás tüneteit észlelve válaszd inkább az egyszerűbb változatot, mert ilyenkor a hirtelen vitamin-felszívódás lökést ad az anyagcsere és az immunrendszer működésének és gyorsabban gyógyulsz.

Ne maradj mozdulatlan!

A meghűlés első óráiban nem ritka a levertség, a fejfájás. Ilyenkor jobb, ha nem erőlteted a testmozgást. Azonban, ha meggyőződtél róla, hogy nem áll a háttérben komolyabb betegség, kifejezetten ajánlott a szabad levegőn történő séta, esetleg könnyű torna a nyitott ablak mellett. A keringésed javításával könnyebben megküzdesz a vírusfertőzéssel, a friss levegő segít megtisztítani a légutakat. Ha rendszeresen sportolsz, a megszokott edzésprogramhoz csak akkor térj vissza fokozatosan, ha már minden kellemetlen tünetedtől megszabadultál.

A húsleves mítosza

Kisgyerek korodtól hallhattad, hogy a gőzölgő húsleves milyen jó gyógyír a megfázásra. Az állítás nem teljesen alaptalan, ez azonban kevésbé köszönhető a hús hatásának.

A betegség időtartamát rövidíti az ásványi anyagok fokozott bevitele, mely főként a leves zöldségtartalmának köszönhető. A répában, káposztában, hagymában található tápanyagok nagy része kioldódik a főzés során a levesbe, és – a vitaminokkal szemben – csak kevéssé károsodik. A másik gyógyító erő a folyadék hőhatásának köszönhető, melyet fokozhatsz, ha kevés gyömbért főzöl a levesbe. Ha szervezeted túlterhelt a savasodást okozó táplálékoktól, így a hústól is, akkor feltétlenül jobb, ha egyszerű zöldséglevessel kúrálod magad. Így megkönnyíted az anyagcsere-folyamatokat és a méregtelenítés hatása is hozzájárul gyógyulásodhoz.

Gyógyszertár, vagy mégsem?

Sokszorosan bizonyított tény, hogy antibiotikumokkal semmiképp nem érdemes harcba szállni a megfázás ellen. Mivel ezt vírusok váltják ki, teljesen eredménytelen lesz a kísérlet. Ráadásul veszélyt is rejt: ha valóban olyan betegség ér utol, mikor szükséged lenne rá, már gyakran hatástalan marad a gyógyszer. Háziorvosod semmiképp nem fogja feleslegesen előírni, de a megfázás esetén a házipatikádban lévő antibiotikumot se szedd saját elhatározásból!

Ha valóban kellemetlenek a tüneteid, megpróbálkozhatsz a vény nélkül kapható gyógyszerekkel, melyek általában fájdalomcsillapító paracetamolt és vitaminokat tartalmaznak. De a természetes megoldások is legalább annyira hatékonyak: a homeopátiás készítmények éppúgy, mint a bíbor kasvirág kivonata és a propolisz.

A kisgyerekek sincsenek nagy veszélyben

Törvényszerűnek gondolnád, hogy a néhány éves gyerekek, ha közösségbe kerülnek, folyamatosan megfázással küzdenek?

A bölcsőde, óvoda, iskola zárt területén, ahol sok gyerek tartózkodik, valóban könnyebben terjed a vírusfertőzés. Míg felnőtt korban évente átlagosan 3-4 megfázás ér utol, a kicsiknél ez 8-10 alkalommal is előfordul. Később szervezetük erősebb védekezésre lesz képes.

Néhány egyszerű óvintézkedéssel a gyerekeket is megóvhatod az állandó megfázástól. Mindenek előtt szokjanak rá az alapos, gyakori kézmosásra, és magyarázd el, miért nem szabad egymás poharát, tányérját használni. Kedvelt szokásukról, a ceruza- és tollvégek rágcsálásáról is beszéld le őket, mert rengeteg kórokozót nyelhetnek így. A megfelelő vitaminbevitellel, gyerekeknek kifejlesztett táplálékkiegészítőkkel tovább erősíthető az immunrendszerük. A túlzott fertőtlenítés, a kínosan precíz tisztaság azonban káros is lehet – így nem fejlődne ki egészséges ellenálló képességük.