Olvashatod magazinokban, hallhatod az orvosodtól, tanulmányozhatod a kutatásokban, hogy milyen fontos a változatos, vitamindús étrend. Vajon kik azok, akik ennek ellenére szívesebben megoldják az étkezéseket a mikróban felmelegíthető gyorsétellel, vagy egy vékonyan margarinozott pirítóssal?
Az egyik csapatot azok a még egyedülálló fiatalok alkotják, akik végigdolgozzák a napot és sokszor az estéket is, majd otthon már sem kedvük, sem energiájuk nincsen, hogy a konyhában ácsorogjanak. Egyedül, csak saját maguknak mi értelme ezzel vacakolni, gondolják. Tudják, hogy jobb lenne egy friss alapanyagokból készült fogás, de inkább hívják a pizzafutárt vagy melegítik a zacskós levest. Reggelire pedig jöhet a metrópékség, már szociográfiai körképet lehetne írni a papírzacskót szorongató csapatról. Mivel semmilyen értékes tápanyaghoz nem jutottak hozzá, szervezetük energiáért kiált. Jöhet a fémdobozos ital, mely ha szárnyakat nem is, de némi lendületet ad – egészen a következő mélypontig.
A másik csoport azokból az idősebb emberekből áll, akiknek nincs házastársuk, élettársuk, akikkel együtt leülhetnének enni. Unokákat sem várnak látogatóba, vagy legfeljebb nagyon ritkán. A zöldségeket aprító nagyit, akinél még az amúgy nemszeretem tökfőzelék is finom, nem róluk mintázták. Ők megelégszenek az üres teával, a szikkadt kenyérrel. Ebédidőben is gyakran hiányzik a meleg étel, délután néhány szem keksz is megteszi. Pedig éppen az ő szervezetüket kellene leginkább feltölteni értékes, jól felszívódó táplálékkal. Hiszen az emésztésük már tökéletlenebb, mint fiatal korukban, és ha krónikus betegséggel élnek együtt, igen fontos lenne az ehhez igazodó, megfelelő étrend.
Apró trükkökkel és néhány könnyen beépíthető szokással el lehet kezdeni a változást – a szingli csapatnak is, és az idős magányosoknak szintén. Gyors, mégis egészségbarát reggeli a zabkása, melyhez előző este beáztathatjuk a zabpelyhet némi mazsolával, dióval, mogyóróval. Másnap reggel csak fel kell melegíteni, egy kis gyümölcsöt beleaprítani és kész a tökéletes, rostban gazdag reggeli. Aki annyira rohan, hogy erre sem pazarolna időt, egy azonnal fogyasztható, tökéletes csomagolásban érkező megoldás a banán. Legalább kettő, és mindjárt nincs is szükség energiaitalra. Sőt, még csak nem is morzsáz a metrón! Az ebédre érdemes hétvégén felkészülni, akkor nagyobb mennyiségben kifőzni barna rizst, kölest, egy kuktában valamilyen hüvelyes zöldséget – ez tökéletes növényi fehérjeforrás. Nincs más hátra, csak dobozkákba adagolni, és le is fagyaszthatók az adagok. Hozzá némi nyers zöldség, és futár sem kell, csak magunkkal vinni a munkahelyre – vagy ha a vacsora a fő étkezés, akkor megmelegíteni, amíg elkezdődik a kedvenc sorozat.
Az otthon ebédelő idősebbek pedig megfordíthatják az eddigi érvelést. Nem azzal indítva, hogy egymagamra minek főzni, hanem, hogy ajándékba kaptam az életemet valahonnan, amit illik meghálálni. Például azzal, hogy vigyázok rá. Érdemes néhányan összeállni és főző-csapatot alkotni. Nem feltétlenül közös főzésre gondolok, de arra is, hogy egyik nap valaki elkészíti mindenkinek az ebédet, majd másnap másvalaki kerül sorra. Heti váltásban is működhet a dolog. A magán kifőzde pedig nem csak egészségesebbé tesz, de barátokra is lelhetnek, akik kipróbálják.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.